Semana Santa

 Bevallom, nem kicsit lepett meg, mennyire másként ünnepelik itt a húsvétot. Elsőként néhány kép a múlt hétről.
 Az egyik iskolában, de lehet hogy mindenütt szokás, úgynevezett passos-okat készítettek a gyerekek. Nekem kicsit pápanyalókásnak tűnt a dolog elsőre, de értékelem a kreativitást. Ezek tulajdonképpen kicsinyített makettek, a későbbiekben a valódiakról is lesz szó-kép-beszámoló.

 Ez például egy igen érdekes összeállítás lett. Szent Baba.

 De a prímet ez a pályamű viszi nálam. A készítő ugyanis főszerepbe-úgy tűnik Máriáéba- az itt is igen népszerű Dora nevű mese-játékfigurát helyezte.

 Gyurma Jézus-rendben van.

Ez  kép csak azért érdekes, mert szeretnek az élelmiszerboltokban ilyen összeállításokat csinálni. Most éppen a torrijas van soron, de karácsony idején más dolgok voltak. Így legalább kéznél vannak a hozzávalók, és nem felejtünk el semmit. Kereskedelmi-ötös.

keep calm and swim

 Vasárnap eljött a nap,(amiről tudtam hogy egyszer elérkezik, lévén az ajtón nincs kilincs, hanem becsapós) hogy kizártam magam a házból, köszönhetően annak, hogy futni csak egy darab kulcsot vittem, de visszarakni már elfelejtettem és mikor felkaptam a kulcscsomót, nem jutott eszembe hogy héééhóóóhááá, hát valami nincs rendjén, így volt egy jó nagy köröm. Először Luisékhoz, akik persze nemvoltak otthon, majd Miguelékhez, aki épp siestát tartott és párnacsíkos fejjel fogadott :)
( Ma pedig sikeresen összetörtem egy üveg balzsamecetet szóval ez most ilyen kréjzi hét. )
 De ha már ott voltam, megkínáltak torrijas-al, ami egy tipikus húsvéti édesség-tulajdonképpen a bundáskenyér unokatestvére- kenyér tojásba mártva és tejbe/és/vagy édes borba-moscatel, majd kisütve olajban, mézzel és fahéjjal locsolva, elég kiadós desszert!
 Közben megnéztük az Aki király akart lenni című 1975-ös remekművet, amiről többek között most olvastam Michael Caine könyvemben, Miguel pedig felkapta rá a fejét és letöltött tőle egy csomó filmet. Persze spanyolul, pedig pont ezek azok a darabok, amiket angolul szeretnék megnézni, még csak nem is magyarul. hanem eredeti nyelven. Sebaj, azért jó volt. Kéjn és Kánöri.
 Most pedig ismét képek a köbön, mert vannak még szökevények!
A perui barna sör, amit sok barátja mellett a Carrefour-nak köszönhetek. Remek a sörválaszték. Miggel végigpróbáljuk őket, szépen, sorban.

 Az új barátom-futócipő mivel a másik eleje már papírvékony, és olyannyira lecsiszolódott, hogy szinte játszik rajta a napsugár. De nem.

Tegnap volt Szent József napja-ez ugye a San Joséban nagy ünnep, volt mise( megtapsoltunk mindenkit, Josékat, Josefinákat, Apákat, magunkat, ének tapssal, ének csettintéssel, volt hangulat!) meg képvetítés, és a végén megláttam ezt a kápolna padlóján. Mancsnyom. Lehet köré legendákat szőni, de én ma kimentem magam.

Ma pedig, mivel tegnap esett-volt a móka második része-naaagy nagy kerti parti az otthonban. Durván sok kaja volt én pedig egyáltalán nem voltam éhes, de felkértek-juhhúúú-az édességek versenyére zsűrinek! :D
Nagyon jóóó volt! Rengeteg formában, rengeteg stílusú a habostól a fánkig, a csokistól az epresig mmmmm... :) Ez egy igazán nekem való önkéntes munka volt! * . *

Próbáltam életképet csinálni, de nem jött jól össze, ellenben Joaquin-az öreg csillagász-meglátott, és integet !!! :)
Tegnap ismét úsztunk Miggel, nagyon jó volt, megint nem bírtam leállni!!! Valahogy nagyon jó úszni ebben a medencében, vagy csak túl sok az energiám-ami nem csoda, mert az ingerküszöbömet nem éri el sajnos az itt megvalósítható dolgok mennyisége. (?)
Bejegyzésemet ismét egy cadizi s.arttal zárnám.

Malaga-Mollina

 Múlt hetemet Malaga mellett-Mollinában töltöttem. Ez az EVS-felezőpartija. Reggeltől estig foglalkozások, amik gyakorlatilag lefedik a Murciában történteket. Bevallom, arról készült egy vázlat anno, de túl szövevényesnek találtam, így kimaradt. Szóval a hét témája-az egyén volt, vagyis Te, a projektedben. Hogyan érzed magad benne, mit gondolsz- mit gondolnak rólad mások,akik körülvesznek ott, hogyan tanulsz, min javítanál...stb. Nem volt rossz, de kifejezetten hasonlóak voltak a feladatok mint murciában-így nekem ez nem okozott nagy extázist.
 Azonban, 85-en voltunk, és nem csak európából! Felsorolni se tudnám sajnos hány helyről, de csak hogy egy párat említsek: Kenya, Fehéroroszország, Grúzia, Wales, Lettország.....
Ez azért érdekessé tette az egészet, már akár csak az, hogy kitaláld, valaki honnan jött! Rám voltak tippek, elsőként franciának néztek ketten is, aztán pedig lengyelnek is hitt valaki, a többire már nem is emlékszem.
 Nade. Az időjárásról annyit, hogy szakadt, ömlött az eső, süvített a hideg , és nehezemre esett elhinni hogy vonatom nem egy transzszibériai expressz volt. (Megugye Kansas city...e!)
Az első magyar lánnyal (Dorka :) a buszon találkoztam, miután a mellettem ülő Vincenttel-aki német és még Murciából ismerem-beszélgettünk arról hogy reméli hogy vannak itt magyarok, hogy hallja, hogyan beszélünk. Tíz perc múlva azt hallom a hátam mögül hogy valaki azt magyarázza, hogy Hungría hányszor kisebb mint..hohó! Ott ült mögöttem! :)
 A másik vicces a legelső esti játék közben ért, amikor is oda kellett menned betűkhöz, például ahová el szeretnél menni (India), ami a hobbid (Scouting), és ahol születtél (Budapest)- már majdnem én kerültem sorra a sok-sok Bremen és Bratislava után, mikor előttem egy lány azt mondta-Budapest! :) Zsófi-a Kanári-szigetekről.
Annyira jó volt mindannyiunknak végre magyar szót hallani! :) Ezek után minden napszakban köszöntöttük egymást ahogy illik, és nagyon jól esett! 15-én ellőtünk egy Éljenahazát' is!
Emellett rájöttem, hogy az egyik-ha nem a leg-cukibb szó a hernyó. Ez valahogy nagyon dorombol.
 Képek. Az utolsó esti fiestából csak csepegtetek, vannak nagyon hard fejek is! :) Aznapra, nem jutott több alvás, fél óránál.
Na a képen a szakállas, Theo-ő egészen nagyonérdekes görög figura volt.

 Sikerült elkapni egy kis napsütést. Az olajfáknak nagyon erős illatuk van, finomnomnom.

Ha járt már szép helyen az ember az jó, de ha járt Antequera városában, az egyenesen szuper! Oda tettünk egy délutáni kirándulást, térképes-keresgélős játékkal. Must-have darab.

Talán a képek alapján picit érezhető valami a sok szépségből.
Csütörtök este azonban egy helyre figyelt a világ, felszállt a fehér füst, és vártuk az új pápát. Én egy antequerai sörözőben vártam, huszadmagammal. Egészen pontosan itt:

 Mostpedig egy kis ízelítő az utolsó estéből...(kérésre küldök magánban szívesen, van még ahonnan ez jött..:)

Pár óra múlva pedig ismét vonatra szálltam...

hó.

Csendesüljünk most el, és adózzunk egy három másodperces néma csönddel nekem, amiért azt kell hallanom otthonról és úgy, amit.
- - -
Pintérsándor-nemadtaki-vöröskereszt-miértnemmondták-miééértindultálel-segítettek-dehogysegítettek-smsabelügymin.tól-48óra-monnyonle-mindenszar-bezzegabajnai-hülyetél-teanyád.

hangulat

 Bár azt írhatnám, hogy ezt a vérpezsdítő zenét küldöm innen a napsütéses andalúziából, de háhhh-még mindig esik. Már azt se tudom mióta. Hamarosan írok a múlt hétről.
 Ezt a számot még Murciában ismertem meg, de elfelejtettem a címét, ám egyik este Luca, a kis olasz akit még onnan ismerek, kihangosította, így ráharaptam.
Íme. Csukjuk be a szemünket és képzeljük azt, hogy süt a nap. Nagyon süt.
Los delinqüentes: el aire de la calle

A sűrűje

Elérkezett a második találkozó ideje, de ez Malaga körzetében, a várostól mintegy két órányira. Be kell valljam, nem is jöhetett volna jobbkor, mert már nagyon untam a San Fernando-i esőt. Itt is esik, de legalább van rajtam kívül 90 érdekes ember, és köztük-fanfááár- 3 magyar lány, akikről folyamatosan derült ki egyenként hogy magyarok, nagyon-nagyon jó volt!!! :D
De először az utazásról. Mindennek ellentmond, hogy ide vonattal jöttem, mégpedig sevillai átszállással, mikor van ide autóbusz, így utam majdnem 6 órán át tartott, míg Murciába busszal mentünk, ami 10 óra volt összesen. Malagába jön közvetlenül busz. Mindegy, mert nagyon szerettem már volna kipróbálni a Renfe vasútját. Hát nem kellett csalódnom. Pontos volt, tiszta, kényelmes és..gyors!
A képen a San Fernando-Bahia Sur vasútállomása látható, ez a váróterem, fent. Kint zuhogott, a bal oldalon pirosan feltűnik a Matr(ica)joska a telefonomról...

A fenti egy nagyon aranyos borotválkozó ikon a mosdóból, elsősorban a Testvérem figyelmébe ajánlom, mert szeretjük az ilyeneket! :)
A pályaudvaron, sevillában ért az igazi meglepetés, hiszen, egyenesen Kansas cityben találtam magam, noha, az ítéletidő ellenére nemtudok semmiféle forgószélről! :)

 Szerencsére, a karneválon megismert egyik pajtimmal eltudtam ütni az időt, míg jött az átszállás. Kávé és sör. Nekem, itt spanyolországban nagyon bejön ez a kombináció.

Ő is utazik!!! :)
 Tegnap egyébként Cadizban egy cserkészeknek szervezett énekversenyen voltam, ahol tizenegy spanyol csapat mutatta be tudását, erről még később lesz írás, hatalmas élmény volt és jamboree hangulat!
 Itt leszek péntekig, már most nagyon élvezem, jó a csoportom, emberek Európa minden pontjáról, hatalmas szobában lakom egy jófej olasz lánnyal, remek arcok vannak, újak és régiek egyaránt, nagyon jó az ellátás és ami a legfontosabb az előző találkozó óta: tudok beszélgetni az emberekkel és értem amit mondanak, kérdezek, válaszolok, és fel sem tűnik már hogy ez spanyolul folyik.
Dolgozom az országimázson, egyet se féljetek!

szórasemérdemes

A hét mondhatni eseménytelenül, szüttyögéssel telt. A sok eső miatt még a csütörtöki lélekspuri, a piac is elmaradt.

Újabb maradékot szolgálok fel, de ezúttal frissebbeket.

Csütörtökön volt némi megmozdulás-tüntetés egy kórház bezárása (?) ellen. Sokan voltak és hangosak. Épp nem zajlik semmiféle ünnep, valami közös dorbézolást ki kellett találni. 

Kezecske egy saroknyira lakik tőlem, mégis, csak most kaptam el.

Ez pont szemben van az irodával, ahol minden reggel találkozunk. Hangulat.

Vigyázat! Zona infantil! Ezt az egyik iskolában fényképeztem-a méhecske-csak mert tetszik, és jó ötletnek tartom-amúgy papírmasé, amit egy felfújt lufira alapoztak.
A kék izé pedig  Pupi-aki a helyi tankönyv, az elsősök, másodikosok feladatainak kísérője. Emlékeztet valakire...
Végül pedig egy kis s.a. Cadizból