*písz*

Tegnap fájó <3 el, de újra elhagytam az anyaföldet. Talán még sosem láttam ilyen szépnek, a téli naplementében. Beszéljenek megint csak a képek. Nyugat felé a nappal együtt mentem el, sokáig követni tudtam az útját.

 Az éles szeműek kiszúrhatták fentebb a kanyargó Dunát. Az utolsó kép pedig már Madrid. Nem szoktam repülőről telefonnal fényképelni, mert minőségileg és érzelmileg sem adja vissza mennyire szépek onnan és úgy a dolgok. Most kivételes alkalom volt.
  Tegnap pedig már el is mentünk futni, teljesen egyenruhánk van, úgy néztünk ki mint két kém.

Most az van, hogy béke van. Nyelvtanulás van, olvasás, filmnézés, sportolás, utazás, várakozás a barátokra, karnevál, és töprengés. Talán kijövök én is egy évértékelő beszéddel.