2012. november 18., vasárnap

búzaaa-búzaa-búúúúzaaaa

Ma gyönyörű, napsütéses idő volt, így hát megismételtem a tengerparton edzést. A futás közepén úgy éreztem hogy meghalok a melegtől!!! Tűzött a nap, és amint már írtam-nagyon-nagyon más ott a páratartalom koncentrációja, melegebb a levegő, egyszerűen másmilyen mint a városban, pedig körbeveszi azt.
Az meg a ráadás, hogy egészen más homokon futni. Sokkal bizonytalanabb, a talajt nem igazán lehet "húzni". Most nem okoskodni akarok, de ezek tények, egy labilis talaj. Pedig a leginkább összetömörödött részekre megyek, nem a bokáig süllyedősbe. Máshogy és jobban fárasztó.
Jól telt a hét, és sokat tanultam. Mármint nem leültem és úgy, hanem interaktív módon! Furcsamód ebbe is bele lehet jönni, mármint a nyelv tanulásába.
Anto azt mondta nekem, hogy minden nap el akar majd menni az öregek otthonába. Magamban nevettem ezen egy kicsit, de megszavaztam a bizalmat. Csütörtökön már közölte hogy ez unalmas, és ő csütörtökönként nem fog jönni, mert akkor van a CR-is. Pénteken már egyedül mentem. Ennyit erről.
Este Miguel jött a szokásos spanyolórát megtartani, majd elmentünk utána egy Irish-pubba ahol ittam barna Mahou-t. Jó volt, de semmi különös...viszoooont...megláttam az itallapon hogy van német búzasör, és kiderült hogy Miguel bizony még sosem ivott búzasört!!! Úgyhogy az volt a következő körünk, azt mondta hogy ízlik neki, de nem láttam rajta az igazi lelkesedést (amit például én érzek a búzasör iránt :)
Mikor hazasétáltunk úgy 2-3 között még tartott az eső, ami leginkább az otthoni tavaszi-nyári záporokhoz hasonlítható. Meleg volt, és hol csepergett, hol ömlött. Nem volt rossz! :)
Szombaton, a fiatalabbakkal virágokat készítettünk pillepalackból. Délután pedig ismét Miguellel és Paolával mókáztunk, dorado nevű halat ettünk, ami nagyon-nagyon finom és úgy volt elkészítve, ahogy Anyukám szokta a lazacot karácsonykor, citrommal!
Jaa és megnéztük náluk a Hotel Transylvania-t amire már régen fentem a hegyes kis szemfogaim. Persze spanyolul néztük, és hiába kerestünk, nem találtunk hozzá magyar feliratot, így be kellett érnem egy erősen hiányos angollal.
Vicces, de mivel december 19-én megyek haza karácsonyra, így már néha egészen ünnepi a hangulatom, mármint ünnepre készülődős, mert annyira mennék már pedig még több mint egy hónap... :)
Addig még látogatóm is lesz! Pénteken pedig Miguel szülinapja..már töröm a fejem, hogy milyen csínytevést találjak ki...van pár ötletem!
Kedves kép a futás végéről..mikor visszafelé futottam, mindig kerestem a saját lábnyomaim...
Ez pedig egy falatnyi tenger..relaxációs céllal:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése