Hosszú volt az út hazáig, de a megérkezés öröme mindenért kárpótolt. Madridba buszoztam éjjel nyolc órán át, próbáltam aludni, de nem ment igazán. A buszon mellettem egy brazil fiú ült, összebarátkoztunk, és mivel ő is megakarta nézni madridot, így összefogtunk! Samuel Puerto Realban tanul, olyasmivel mint az Erasmus, és egy európai körútra indul az ünnepekre. Elsőként reggelizni mentünk-kávét és churrost! :)
Aztán pedig nyakunkba vettük a várost, amiről előzetesen azt olvastam, hogy nem bővelkedik látnivalókban. Sajnos szitáló eső és köd fogadott! De álljon itt pár kép az arra érdemesekről...
A reptéren több órát töltöttem mint az egészséges volna, a gép indulás is késett három órát egy párizsi sztrájk miatt. Hajnali fél háromkor landoltam kialvatlanul, és fáradtan de szerencsére a lendület még elvitt a reggeli rorátéra. Az pedig nagyon-nagyon szép volt!
Talán később kitérek arra, milyen is most itt. Mindenesetre nem olyan mint vártam. Talán túlságosan rózsaszín lett az emlékeimben, vagy csak a karácsonyt ígérő varázs csavarta el a fejemet, kicsit szomorúvá tett pár dolog, de azthiszem továbbra is minden csak rajtunk múlik és egy mosoly rettenetesen ingyen van. Néha elfelejtem hogy nem ott vagyok már és csak úgy rámosolygok az emberekre-pl. a piacon-és lám, visszamosolyognak. Tényleg tanultam ott valamit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése