csigusz

Tovább folytatódnak andalúziai gasztrokalandozásaim.

A mai napon abban az örömben volt részem hogy kipróbálhattam a tengeri csigát.
Már eleve megfőzve árulják-akárcsak a kedvencemet a gambast, ami csak a főzés során szerzi meg szép, narancssárgás színét, amúgy csúf szürke-szóval csigusz is konyhakész, és úgy ül a jégen.
A fogyasztása kifejezetten sikkes: fogunk egy példányt, aminek lehetőleg jó hosszúra megnőtt az egyik vége-nem a belülre feltekert, hanem ami kívül van-és egy elegáns mozdulattal beleszúrjuk egy másik példány házában lévő húsba. Kiforgatjuk és már fogyasztható is! Nagyon sokszor ajánlotta már a Törpe hogy próbáljam ki, de én azért kicsit ódzkodtam, a kagylók-csigák túl sok bél szerű belső szervvel rendelkeznek,
egyszerűen nem étvágygerjesztőek, még ha tudom is hogy finomak, mint minden tengeri csemege. Ízre ez sem volt rosszabb társainál, ámde a csinos kis házuktól eltekintve az ehető része ijesztő!!!

Aztán össze is pakoltam, most egészen pöti a zsákom a decemberihez képest. Abba pedig nagyon jó és izgalmas belegondolni, hogy amikor visszajövök, már kezdődik a karnevááál!!! Addig ki kell találnom valami jelmezt. Hmmm...
Talán a tegnapi fotó népszerűségén felbuzdulva masnis sünnek kéne öltöznöm!!! :D
Búcsúzóként egy kép vasárnap estéről, misére menet minden balra eső utcába benéztem mert mindegyik ugyanilyen szép volt...

San Antón

Szombaton a cserkészmókázás után Migueléknél ebédeltünk, a fogás egy nagyon jó hús mellett egy tipikus kolumbiai étel volt: a sült banán. Ezt köretként ettük-nekem nagyon ízlett-hasonlít az általam annyira kedvelt sós-fűszeres banánchipsre! Aki jön, annak csinálok!!! :)

Ebéd előtt felmentünk a tetőre, bár iszonyúan fújt a szél-egész hétvégén viharnapok voltak...

Este egy nagyon nagy élményben volt részem-koncertre mentünk! Luis-aki nem a csapatparancsnok, hanem egy másik, a kopasz, énekel egy club-kórus féleségben, és most volt egy kis carnaval-valamiért ezt is így hívják-nyilván mert arra készül minden énekegyüttes. Hát leírhatatlan volt. Paso doble-kat énekeltek, és már maga a felállás is csúcs volt, összesen 8 férfi énekelt, két gitáros egy pergő dob és egy nagy dob. Az énekesek két sorba álltak de elég távol egymástól ahhoz, hogy mindenki tudjon érvényesülni, hiszen éneklés közben folyamatosan gesztikuláltak a kezeikkel! :D Leírhatatlan ami ott volt, ezt tényleg látni kell, a hangjukról nem is beszélve...!
Másnap-sajnos korán kellett kelni, San Antón napja volt, aki az állatok védőszentje, aminek alkalmából a város apraja-nagyja kivonul a kacsák parkjába és hozza az állatait. Sajnos az időjárás nem volt a legjobb, de  sok érdekes dolgot láttam-egy részét sikerült is lekapnom. (Amikor épp nem arcfestést csináltam a niña-knak ! :)
Egészen korán kimentünk-de persze rengeteg volt a holtidő...

Miguel is elhozta az egyik teknősét...

Carlos és ifj. Edu benevezték Mariajesus kutyáját- Trufát, aki egyébként cserkész és tegnap nyakkendőt se felejtett el felvenni!

Volt ott mindenféle állat, és rengeteget beöltöztettek. Íme egy nyúl, aki egész csajos...

 Sokan ló illetve póniháton jöttek..

Ez a nyúljelmez nem kíván kommentet. 

Kedves szemű csau, fekete nyelvvel! :)
Volt mindenféle bemutató katonai illetve rendőr kutyákkal

Az ünnepségen természetesen a névadó is részt vett.

Fesön.

Hatalmas sikere volt a kutyaméretű póninak!

Voltak egészen extrém arcok is

És végül a legek legje....dobpergés...: A masnis sün. * , *

A nap végén volt egy kis fogadás-rennngeteg finomsággal-ahol Luis a cspk. ellőtte azt a nem is rossz viccet, hogy ez nem is San Antón, ez San Antoine! :D
Masnis sünös- szép hetet kívánok!

Siempre Listos!

Ma lévén péntek, úgy döntöttem halat ebédelek! Dorada-t mert az a legjobb! De már nézegetni is nagyon szeretem a őket, mindenféle érdekes bőrfelülettel rendelkeznek, egészen mások mint az itthoni halak, egészen acélos-ezüstös színük van-gyönyörűek!!!

Az én halam egy kicsit mérges volt, lehet hogy be akart hajtani abba az utcába, de meglátta a táblát és emiatt?!

Talán sose tudjuk meg...

Amúgy Miguel elolvasta a blogom, és a kis spanyol jelzőn egy kicsit felhúzhatta az orrát-amit imád csinálni, megsértődni de csak úgy 3/4--edig. :D Innen is üdvözlöm ha újra erre járna! Bár szerintem a transzlátor nem elég pontos.

Amúgy ez van most itt:

Ez nem láblógatás, ez emelés! Tanulás előtti-közbeni-melletti-alatti-utáni fázis. Tehát ez önmagában egy fázisfotó.

Ezt a képet pedig köszönjük meg Hajba Dávidnak, aki ismét nagyot alkotott. Sokra viszi még ez az ifjú. 

A cím egyébként az itteni Légy résen! Nekem tetszik, jól cseng!

Egy sztríthallal zárnám a mai bejegyzést. Mindenkinek jó havat! 

pomelo

Ma este, spanyolóra közben felmerült hogy: nora! miért nem eszel több gyümölcsöt??!!! Szóval arra gondoltam hogy a legjobb a megfázáskor meg amúgy is, a grépfrút. És meg is kérdeztem Miguelt hogy van-e! Kiderült hogy nincs, de arra is fény derült hogy van, csak itt pomelonak hívják. Ez csak azért kusza-és van ez így jópár másik gyümölcs és zöldséggel, mert akkor ami otthon pomelo az itt mi? Teljes a káosz. Elmentünk venni pomelo rojo-t ami a gyönyörű és ízletes rózsaszín grépfrút, a kis spanyol belekóstolt, majd kirohant a mosdóba majd evett egy kis mézet hogy elfeledtesse magával az ízt. Mondtam neki hogy ő eléggé puha, mert ez egy remek gyümölcs, bezzeg a birsalmát azt nyersen eszik...Amúgy kevesebb mint 1 euro egy kilo pomelo-grpfrt. Azt azért elmeséltem hogy mi ezt otthon mennyire szeretjük a családban-sőt, talán azt mondhatom hogy országosan kedveljük-erre ő: azért vagyunk mi is olyanok mint ez a gyümölcs, mert szeretjük amilyen keserű-savanyú-utalva ezzel a rólunk elhíresült (?) stílusra, amit én igyekszem eltörölni. Inkább higyjék azt hogy magyarországon mindenki bólogat és hülyén mosolyog, mint azt hogy savanyúak vagyunk és hidegek. Jó tegyük hozzá a nagy részük azt sem tudja hogy az országunk létezik szóval annyira még nem vagyunk elásva...mikor kimondom azt hogy honnan jöttem- Hungría-mindig utánam mondják- Á! De Hungría!- ízlelgetve ezzel az eddig még sosem kimondott szót! :D Szerintem ez valóban így van! Még az elején kellett volna készülnöm minikivetítővel a zsebemben...vagy legalábbis egy térképpel, vagy inkább plakáttal amin szépen, minden le van írva.
Mai ebédem. Kedves kis rákok azt dudorászták a fülembe hogy gyóóógyulj meg noooori! És akkor valami történt! Megettem őket.

Ma esett és állítólag holnap is fog-pedig csütörtök a piacnap!!! Szóval ne.

tegbe

 Sikereim a megfázásban köztudottan első rangúak. Most sem volt ez másképp. Szombaton Rotába mentünk hajóval-erősen fújt a szél, és hatalmas köd volt, majd egész nap a városban voltunk-feladatokat oldottunk meg-helyismereti kérdésekkel-járókelőket kellett megkérdeznünk, akár csak egy otthoni ilyen játékban! Aztán egy parkban piknikeztünk, kaméleonokat mentünk keresni, mert ott van egy igen nagy terület ahol élnek, de az idő nem volt nekik való így egyet sem láttunk (=vissza kell még menni). A parton találtam ezt ami nem más-bár eleinte én sem akartam elhinni-mint egy "huevo de tiburón" azaz cápatojás! :) Ennek aztán még utánajártam és olyan nagyon érdekes! Majd a helyi cserkészcsapatot is meglátogattuk-az ő cserkészotthonuk egészen hasonlított egy hazaira-és van ám egy dolog ami itt sem hiányzik egy csotthonból sem-mégpedig az állatkoponya! Ugynolyan mint a miénkben! :)
Este a Castillo de luna kerengőjében fogadalmat tett Dani-akinek ráadásul aznap volt a születésnapja! (Cserkésztestvéremmé fogadtam-magyarul is persze! :) Nagyon jó volt, a város pedig gyönyörű! A képek itt megtekinthetőek, és bár ez nem nagy dolog manapság, de legyünk büszkék a telefonomra, mert minden képemet ő készíti, és én elégedett vagyok a munkájával! :)
 Tegnap kihajózott Anto- és már nem is tér vissza. Furcsa szomorúság vett rajtam erőt mikor elment. De ő sem nevetett. Talán nem tudtam megtenni mindent azért, hogy jó irányba változzanak a dolgai. Talán többet/mást/máshogy tehettem volna. Talán mindent megtettem, és nem ezen múlt. Ezek voltak a gondolataim.
Nade ott tartottam hogy megfázás-igen, hazafelé a hajón végig a fedélzeten ugráltunk és élveztük ahogy dobálnak a hullámok, az égbolt tele volt csillagokkal, rengeteget fotózkodtunk, na és ott már egészen kész voltam. Azóta ágyban, tea teával.
Miguel épp most főz nekem húslevest. :) Azt mondta remek szakács-kérdeztem hogy michelin-csillagja van-e?! Mondta hogy nincs, de még senki se halt bele a főztjébe.

nyárváró

Ma egy csodásan kedves dolog történt velem, miközben mentem a pingpongra. Ami egyébként magánórává vált hiszen szerdán is és ma is csak ketten voltunk Ricardoval-aki egyébként nagyon okos, de nem túl ügyes. Bár most már, eéssszen' jó! Nade a lényeg, hogy miközben tartottam arra a napsütésben, gondolataim egy cica körül forogtak, hogy mennyire jó lenne megsimogatni egyet, jól megnyomkodni- itt furcsamód nagyon kevés a macska és azok sem túl barátságosak és nem is túl szépek. De mikor épp ezen járt az agyam-megpillantottam a kedves vöröset, akit már egyszer közszemlére tettem, miközben egy motor tetején henyélt.
Közelebb mentem és -juhúú- nem futott el, sőt- dörmizni dorombolni kezdett! Megsimogattam, egy kicsit beszélgettünk aztán mentem a dolgomra. A lényeg hogy pont ott volt ahol kellett-talán éppen rám várt! :)

Tegnap pedig olyan szép volt az idő, hogy ismét tettem egy látogatást a parton.Gyönyörű naplementében volt részem...

Szintén tegnap volt Paola születésnapja, amit Cadizban ültünk meg az egyetemi csoporttársaival. Ő egyébként már-már mániákus süti készítő. A saját születésnapjára is ő készítette a tortát! Sajnos a fotón már nincs rajta a második emelete-ami kívül kék volt..belül pedig..akár csak ez...

...szivárvááány!!!
Anto hétfőn utazik haza-és aki esetleg nem értette volna-végleg elmegy!!! Mikor elmondta a döntését Luiséknak, csak annyit mondtak: jó! Fura lesz azért egyedül lakni, de már ajánlottak is egy másik helyet ahol esetleg lakhatnék. Erre majd még visszatérünk-megvizsgálom a lehetőségeket!
Egyre jobban várom amúgy a jó időt-vagyis a mégjobb időt, 30°C körül-a napsütést, tengert, homokot, barnulást,úúú szóval a nyarat! Bár az én számításaim szerint a nyár februárban indul!

martes

Ma délután, mikor megjött Miguel, hozott némi pestiños -t, ami tipikus karácsonyi édesség, de úgy néz ki, mint egy kínai szezámmagos csirke-szezám nélkül. Elsőre annyira nem voltam oda, de aztán rákaptam az ízére.
Nade nem ez volt a nap történése. Azért is jött, mert Anto beszélni akart vele. Sejtettem már egy ideje, de nem tudtam rászánja-e magát. Haza akar menni. Ez nagyon hagyma-tehát igen sok burka van számomra is, mert megértem, de emellett nagyon is könnyű útnak hiszem, másrészt nem értem, mert fiestát fiestába folytott-de emellett nem csinált a billentyűütlegelésen kívül semmit. Tehát nem dolgozta magát halálra. Azt nem írhatom hogy nem volt megterhelő, mert nem az otthonunkban élni azért az. Kíváncsi vagyok merre és mikor halad majd tovább az ügy, de annyi bizonyos, hogy nem fogom megsiratni ha nem kell tovább együtt élnem a leglustább belgával a földön. (Nem beszélve a lak megnövekedő tisztaságáról és a látogató barátokkal szervezett partifaktor-emelkedéséről!)
Egyébként különös módon az ajtónkkal is furcsa dolgok történtek. Olyan mintha be akartak volna törni, de nem a zár sérült meg, hanem be van rúgva az ajtó alja. Ma estére pedig egészen tönkrement, be sem tudtunk jönni. Nem mondom hogy nem gondoltam arra, lehet valami köze ehhez az ifjúnak.
Szóval folyik itt az élet rendesen, ma egészen elterelve a figyelmem a tanulásról. Egyébként az idő szép, napsütéses, mindenki az utcákon, úgy érzem amióta itt vagyok, napról napra több és több kutyát és gyereket látok!
A San Joséba is nagy öröm volt visszamenni, mindenkit jó volt újra látni, sok-sok mosolyban és pusziban volt részem! :)

Cabalgata de Reyes Magos

Lezajlott ez a gyerekek számára annyira várt esemény! Ők több kilónyi cukorkával én pedig újabb tapasztalatokkal lettem gazdagabb! :)
Kezdjük ott hogy négyre mentem a Reyes Católicos-nevű térre, és csupán annyira volt meleg, hogy egy pólóban és egy hálóvá kopott scoutos (portugál!!!!-hehehe) pulcsiban majd' meghaltam a melegtől! Biztos hogy 20°C felett járt...
Nehéz volt nem észrevenni a karavánt, ami autókból és a maguk után húzott utánfutókból állt, jó sok, és persze hatalmas, tiszta diznilend!!! :D

és most lássuk közelebbről a serial killer paprikát és a pedofil paradicsomot!

Anyukám kedvéért egy kocsit egy L.R.Defender húzott... :)

A fenti képen a szerecsenkirályok gyülekeznek...

Aztán a fogatot, mely felett-mellett őrködnünk kellett, megszállták a Hófehérkék, Csipkerózsikák, Hamupipőkék és egyéb princessák! A Blanca Nieve-járatnál voltam egyébként. Végig mellette kellett maradnunk, és ügyelni hogy a gyerekek se a szülők(!) ne kerüljenek a kerekek alá. Mert bár nagyon lassan haladt a menet-több mint 3 órán át, a kocsikon ülő gyerekek folyamatosan-több tonna cukorkát dobáltak a tömegbe!!! A buli pedig az hogy mindenki folyamatosan szedi fel a cukrot, mindenhol emberek, iszonyú sok gyerekkel, és folyamatos kántálása annak hogy: -Caramelo, Caramelo!
Persze ennek örömére fél óra után már cukorkákon jártam, alig tudtam leszedni a cipőtalpamról, az egész város ragad!!! :D Cserébe ha valakinek köhögőrohama támadna az utcán, esetleg megfázott, még egy jódarabig nem kell mást tennie mint lehajolnia, biztosan talál elég hamar cukorkát a földön. Sőt! Lehet hogy elég ha megnyalja a burkolatot!
Az is felmerült bennem, hogy a kissé elhízott helyiknek már csak a sok cukorka hiányzik-mert hát tömte is magába boldog-boldogtalan amit csak ért, szóval ennek ellensúlyozására pár év múlva mit dobálnának amiből sok van nekik? Zöldséget!?! :) Elképzelem ahogy szállnak a sárgarépák, valakit fejbetalál egy tök, legszebb volna ezt a képeimre paintban rárajzolni...de most nem sajnos.
Tehát fürdünk az édességben, az idő kellemes, mindenki Roscon de reyes -t cipel, amit minden sarkon, boltban, kempingasztalon és pékségben lehet kapni, 6 és 40 euro (!) között. Remélem az íze jobb mint ahogy színes, én is befogok szerezni egyet kipróbálásra! Jövőre reményeim szerint én is sütök egyet, addig is aki kíváncsi itt járhat utána!
Ma én-is- elfelejtettem ebédelni, cukorkákhoz meg nem volt kedvem- így gondoltam kipróbálom végre a híííres tortilla de camarones-t amiben azok az icipiciminirákok vannak amiket mindig az utcán árulnak úgy, hogy még élnek, tehát így pattognak egy kosárban! Ezenkívül Atun en adobo-t is vettem (lényege, hogy a tonhalat egy éjszakára ecetben pácolják, majd panírozva olajban kisütik-meglepően jó!)! Amúgy egészen pontosan itt  vagy ha jobban tetszik itt jutottam hozzájuk,de rengeteg ilyenfajta sütöde van a városban, amik reggel churrost, délben és este tengeriherkákat készítenek. Ezek amúgy tipikus andaluz eledelek és jaj még annyi, amit nem próbáltam!!!
Ez most elég tartalmas lett és meglehetősen gasztrofilozófikus. Nemdebár? Új év, új távlatok!

mdrd

Tehát Madrid-a város, amit sajátos okokból, de nem szeretek. Az odafelé úton ködös, esős arcát mutatta, szilveszter napján szintén esett, de nem ez volt a legnagyobb baj. Egyedül voltam benne, egy cigifüstös hostelszobában, kint petárdáztak és kiabáltak néha-de nem tűnt vidámnak valahogy senki, rosszul tettem vagy sem, de nem mentem ki még a Sol-ra sem bekapkodni a 12 szőlőszemet.....legrosszabb napok rangsorában a harmadik-negyedik helyre tenném ezt az éjszakát.
Reggel viszont kíváncsi voltam a másnapos madridra, nem okozott csalódást, alig lézengett az utcán pár hazafelé tartó arc és néhány turista. Mondjuk ki: mindenhol az agyonpezsgőzött gyomrok tartalma integetett, és persze sok sok petárdamaradék és szemét. Furcsamód nem volt barátságtalan ez a reggel. Talán az tetszett hogy mennyire üres.

 Még lesznek átutazásaim a városon, de megfogadtam magamnak, nem hagyom hogy rossz emlékként maradjon meg, mindenképpen visszatérek majd ide és valami rettenetesen jót csinálok Madridban!!!
-vágás-
Amikor ide ért a busz éjjel, örültem! :) Hiányoztak San Fernando pálmafái..(meg a klímája..)
Az óceánt is köszöntöttem az új évben, ahogy illik, a képek tanúsága szerint jól van és várja a nyarat! :)

Mellesleg hadd jegyezzem meg, hogy míg én távol voltam, itt sunyiban kitavaszodott!!! Miközben tekretem a partra, nemgyőztem nézni a harsogó zöld frissen kibújt vagy éppen virágzó növényeket.
Felmerült bennem a kérdés, hogyan lehetne Magyarországot áthúzni ide. Mondjuk Balatonostul-mert az azért kell. Azt hiszem a közhangulatnak is jót tenne!
Holnap cabalgata lesz-azaz jönnek a Három Királyok!!! Már ma estefelé is zenekarok vonultak az utcákon, és királyoknak öltözött emberek után ment a nép, de hogy mit tartogat ötödike este és hatodika reggel, na arra én is kíváncsi vagyok!
Azok számára, akik Malagán keresztül szerettek volna idejönni, rossz hírem van. A menetrend itt látható.Ha beírjuk a keresőbe hogy Budapest és hogy Malaga-láthatjuk hogy csupán júniustól lesz elérhető ez a járat a wizzairnél, ryan testvérénél pedig úgytudom meg is szűnt.

újra itt!

Madridi szilveszteremről talán majd később.
Január elsején éjfélre érkezett meg a buszom ide, egy nagy alvással ünnepeltem a visszatérést. Másnap jött Anto egy haverja-aki még az ő bevallása szerint is egy őrült!!! Tegnap nem aludtak itt, csodálkoztam is hogy hol lehetnek.
Öt perce járt itt Viktor-olyan aranyos főpletykás-és elmondta hogy bizony a lakótársam a rendőrségen töltötte az előző estét. E!
Partonfutást tartottam tegnap, de a tanulást is megkezdtem, nameg az előkészületeket. Tegnapi tanulság-idézet: "Javaslom az edzéselméletnél az élettan ide vonatkozó részeit is
megtanulni, de jobb nem kihúzni..." (BP.-ez nem az a BP, mert az már meghalt..)
A hangulatom azthiszem ezekben a napokban járt a legmélyebben, innen már csak felfelé visz-ugye.!?