2012. október 31., szerda

Oceans 18'




 Amint az látható, az első látogató megérkezett! Hétfőn este Cadizba hozta a busz, amit egyúttal meg is tekintettünk jó alaposan, bepróbáltunk jópár mandulás-marcipános édességet...

Jártunk a piacon, ahol csak ezen a napon, október 29-én kinyitják a kapukat estére is, és különböző ijesztő/vicces bábukat készítenek-minden sor a maga hozzávalóiból. A legjobbb figurák a hal-soron készültek!!!


A "zsírhajó" is végre értelmet nyert számomra, a kis kolbászkák ezeken hódítják meg a nagyvilágot!


Ma "Helovín" parti lesz itt a kiscserkóknak, Pascual már reggel feldíszítette a másik helységet, nagyon jó és rémisztő lett!!! :)
Záróképeink mára: egy egykezes kézenállás és egy szinkron őzugrás! Fogadják nagy-nagy szeretettel!!!
(Képzeljük alá azt a zenét, hogy Ráttátárárárátá circus, ráttátárárárárátá afro... :)

2012. október 26., péntek

Ami nehéz, az tényleg.

Murciában vagyok még mindig. Holnap lesz az utolsó nap. Az út ide végül 10 órán át tartott. Végigaludtuk kb.
Hogy mi folyik itt? Ezt hosszasan fogom majd körülírni, de így sem tudja visszaadni az új és furcsa, nehéz és bonyolult érzéseket. EVS azaz SVE mítingen vagyunk itt, reggeltől estig előadások, játékok, feladatok, foglalkozások; rajzold le, írd körül, magyarázd meg, fejtsd ki, értsd meg,oldjátok meg, találjátok ki, adjátok elő...spanyol és angol nyelven egyaránt folyik a képzés, ami önmagában iszonyú fárasztó, plusz a feladatok, a majdnem folyamatos ülés, stbstbstb. Mindenről szó esik, egyébként hasznos, de nem mondom hogy nemlehetne megkurtítani...a játékokat kb. mind ismertem még volt a feladatok közt is pár, és a filmek közül is. Mivel itt-is-ratyi a wifi, részletesen majd "otthonról" fogok írni, San Fernandoból. De addig is álljon itt egy kedves kis rövidfilm, amit tegnap este néztünk. Mi Tio Paco a címe, mindössze tíz perc, de jó anyag. A Paco nagybácsi, hát nem egy kiköpött Günther? Nocsesz'!
utóirat: ebben a városban le van tiltva a fészbúk a netről. dörti.

2012. október 21., vasárnap

tinto verrano

Tegnap este "házibulit" rendeztünk a localban, azaz mindenki aki rover és partiarc idejött és aztán itt is aludtak, mert a mai programra közösen mentünk innen. Jól sikerült nagyon, mindig beszélgettem valakivel, sört ittunk, meg tinto verrano-t (ami tulajdonképpen egy gyorsított sangria, vörösborból és hozzáadott citrom és narancslével készül-általában szénsavasakkal-finooom) aztán pedig fehér rumot ananászlével. Szóval volt minden, eperillatú vízipipázás, csevegés leginkább spanglish módon. Később egy bárba is elmentünk, ahol egy lánynevű fiúval nyertem billiárdban! :) Sajnos zenés-táncos (mulatság) hely még mindig nem nyílt a városkánkban, így tánctalanul telnek a fiesták. Azt már írtam hogy az itt élők számára ez egy rémunalmas hely??? Ezt mindenki megkérdezi/elmondja szinte minden nap. Pedig-úúú, nem, nem unalmas! El is mondom nekik mindig hogy miért: mert itt vannak a barátaik! És akkor már hogyan lehetne unalmas?
Antoine-al mondtuk hogy jöjjenek 10-re, mert ennél korábban nem voltak hajlandóak, egyszerűen itt minden később van, sokkal! Azt mondták, nyáron előfordul -főként a meleg miatt-hogy éjfélkor találkoznak!
Fél ötkor indultunk haza. Jó lett volna sokáig aludni. Ma reggel viszont kivonult a csapat egy nagy parkba, a város szélén, ahol egy dombon egy kis templomféle áll, benne egy Mária szoborral-akinek fekete göndör haja is van-szóval sétára vitték Máriát, volt rezesbanda is, amitől egészen Kusturica hangulata lett az egésznek. Fáradtságomra fogom, hogy elfelejtettem képelőt vinni, így ezt most sajnos nem tudom megmutatni, de nagyon jó nap volt! Rengeteget játszottunk, nagyon vicceseket is, aztán persze nekem is kellett játékot mutatnom. Amugy a csapat az odalátogató gyerekeknek szervezett kézműves foglalkozást, meg persze őket is bevontuk a játékokba. Gyűlnek a tarsolyomban a mindenféle játékok! :)
Holnap utazunk Murciába a hétre, EVS találkozóra, találkozni a többi Spanyolországban önkénteskedővel. Egy vidám 8 órás busz út áll előttünk! :) Kíváncsi vagyok mit fogunk ott csinálni közel egy hétig-nyilván tapasztalatot cserélünk, de azon felül? Lesz ott egy svéd is, majd letámadom!!!
Voltam ma is misén-nem tudom hol hallottam, vagy kitől, de úgy szól a bölcsesség, hogy a szentmise az, ami csak az anyanyelveden jó. E!
Olyan is előfordul, hogy belábadnak a könnyek, mert eszembe jutnak olyan otthonfelejtett pajtik, akik még levelet sem tudnak írni arról, hogy hogy vannak...




2012. október 19., péntek

esik...

Ma is esik. A hétvégén táborozás lett volna, de sajnos a rossz idő miatt maradunk itt. :( bü.
Nem nagyon tudtam volna hová tekeregni az esőben, így hát ma főztem. Tintahalat készítettem, jó fokhagymásan és hozzá krumplipürét-ahogy az Anyukám szokta. :) (nem, Anyumd nem szokott tintahalat csinálni...csak pürét-pépet!)
A chipirones-ek kajánul tekintgettek rám...szerintem ők sem tudták hogy honnan jöttem. (Most kérdezte egy nino hogy kenguruland-ről jöttem-e!)
Gyanúsan les:

Aztán jól elszíneződtek. Lilás-rózsaszínes árnyalatot öltöttek és nagyon finom lett a végeredmény!
Hédi nyitotta fel a szemem arra, hogy itt az ideje HERKENTYŰBURGERT készíteni. Tehát már csak idő kérdése...és megnyitom itt a helyi Rozsdás Rákollót!. Antoine-tól tudom, hogy náluk franciául Tunyacsápot egyszerűen Carlonak hívják-ez gagyi.
A családom pedig lassan felszáll és meg sem áll Rómáig. Hajrá Gesualdo!!! Tegyétek oda magatokat! Az éneklés hiányzik. Nye.

2012. október 18., csütörtök

dos semanas **

Két hete érkeztem. Nem mondom hogy az idő itt repül, különösen ma, mivel kivételesen esett az eső, így sajnos nem tudtam elmenni délután a Jardin Botánico-ba, ami pedig egy magas fallal körülvett kert-szépnek ígérkezik! :)
Azért a nap első felében sütött a nap, el is mentünk a piacra, vettünk is bogyót!!! A piac ide mindig csütörtökön érkezik, benne mindenféle árusokkal, a legtöbb cipőt (kínai), ruhát, vásznat, és táskákat árul, de egy piac mindig izgi! Szerencsére három bogyós is van és az egyiknél bizony 2.20 euro egy kilo! Volt már aki kérdezte tőlem hogy van-e külön halpiac-de még nemtudok rá biztosat mondani-szerintem nincs, mivel halat és tengeri herkát áruló bolt szinte minden sarkon van, de nem egyenlő a hentessel, az külön van. Ami meglepő volt számomra, az utcai árusoknál de a boltban is, az a csiga. Hálókban lehet kapni a csíkos házú kis haslábúakat. Nyitott vagyok miden érdekességre, mutassanak nekem valami finomat csigából-mert őszintén szólva ezt nehéz elképzelnem.
Azt el is felejtettem mondani, mikor legutóbb Eduéknál jártunk, Anto megpróbálta kirakni a Rubik-kockájuka, amit az öregEdu ki is rakottt! És ott is így hívják!!! :) Büszke voltam! Tádáá!
Itt egy piaci részlet:
Miguel este hozott nekünk egy-egy csokinyalókát, amit Paola készített!


Chiclana


Tegnap Chiclanába mentünk a fiatal Eduval, és náluk ebédeltünk. Az öreg Edu, a fiatal, Sonja a húga és az Édesanyjuk, ja és persze a kutyájuk Tobi. :)
Kártyáztunk mindenfélét, többnyire ismertem őket, kis változtatásokkal. Aztán Anto is mutatott egyet ami bonyolultabb volt, de jó. Ebéd után lementünk a tengerpartra, ahol megmutatták nekünk (ahogy a Herkules című dizniben is elhangzik), hogy Herkules egyik lába itt állt, a másik pedig Afrikában. Héraklész oszlopai. Messze, a vízen pedig van egy kastélyszerűség, el lehet oda menni akár kajakkal is, mondtam hogy felőlem akár most is indulhatunk! :)
Este spanyolóra volt Miguellel, aki hozott egy hatalmas zsáknyi mandarint, ami nagyonnagyon finom, azt csócsáltuk az óra alatt, de még egy darabig lesz belőle.
Este(féléjfélkor) felkerestem az egyik szabadtéri gyurodát, lila-sárga (mint a haminyami) színezetben pompázik és csupán saját testsúllyal dolgoztat, nem súlyokkal, mert azt még itt is elvinnék! Igen, még nem említettem, de nagyon jó itt a közbiztonság, egyáltalán nem féltem még, pedig egyedül járok általában futni, és eléggé későn.
Ma azonban Miguellel futottam, jó volt nagyon, ilyenkor is mindig jókat beszélgetünk, fulladozunk! :) Délelőtt vásárolni mentem és beszereztem a legszükségesebbeket: olajbogyót és kapribogyót! Egyszerűen annnnyira finomak ezek a kis zöld bigyók, hogy nem is hiszem el! Nem tudom miért vagyok úgy ráállva ezekre az ízekre, de mindig is nagyon szerettem őket. Vettem még délutánra egy szép, érett mangót. Futás után neki is álltam és ájuldoztam a gyönyörtől nem tudom leírni mennyire édes és zamatos volt! Némiképp igazságtalannak-haha-érzem hogy hozzánk nem juttatnak el ilyen jó minőségű gyümiket, de félreértés ne essék, szerintem az otthoni szőlőnek és almának nincsen párja! Szóval ez nem is lehetne összehasonlítás, mert egészen, nagyon mások a környezeti adottságok. Holnap piacnap. Elkezdem letesztelni az ott kapható különféle módon tárolt, pácolt, tenyésztett..olajbogyókat! :) Azt mondta Miguel, hogy kb 2 euro egy kilo!!!!!!!!

(Van olyan hogy olajbogyómérgezés?!)

2012. október 16., kedd

Cadiz

Most sok kép jön, mert már unjuk a stílusom. Ma Cadizba látogattunk Antoine-nal, mely várost, tulajdonképpen San Fernando köti össze a szárazfölddel. Érdemes megnézni a google térképen! Szóval ott tekeregtünk ma, vettünk egy inget a belgának, mert a discotecába bizony fiúk csak ingben mehetnek. Márpedig ő partizni akar, és kész. Meglepő (?) módon az utcára érve letépte róla a cédulákat és pólót le, inget fel. Jól áll neki!
Elsétáltunk a világítótoronyhoz és a kastélyhoz, amit épp felújítanak, így zárva volt de azért jó az a kis odavezető ösvény a tengerben! Említést érdemel,hogy életem eddigi talán legjobb szendvicsét ettem ma, pedig semmi más nem volt benne, csak serrano sonka. De az sok, és ott helyben rakták össze. Hú. Kötelező.


Ahogy pedig a fenti képeken láthatjuk, egy jó street art sose rossz! :)
Még egy kicsi a vízről...

...és most, belvárosi tájakra evezünk. (kajakkal?)




Jobb ha mindenki tudja, hogy velünk együtt Chuck is betette a lábát andalúziába...talán a jobbat...

2012. október 15., hétfő

Pizza

A nap későn indult, mivel előző este Carlossal, Viktorral, Angelával és Carmennel-akik nővérek mint megtudtam-és sok-sok más emberrel mentünk bele az éjszakába. Fél 11kor találkoztunk, én kettőkor jöttem el, de Antoine még tovább húzta. Hazafelé:

Az ittlakók szerint San Fernando unalmas város, bezzeg Cadiz! Furcsa hogy így gondolják, bár tény, hogy elég kicsi város ez, és tény hogy nincs benne olyan hely, ahol táncolni lehetne.
Szóval dél körül keltünk fel, amikor is írt nekem Miguel, hogy szerezzük meg Luistól (Ő Akela, a csapatparancsnok, és hatalmas darab ember-mi úgy hívjuk hogy fatLuis, merthogy van egy másik, akinek le van nyírva a feje őt baldLuisnak) tehát hogy szerezzük meg a másik biciklit, és javítsuk meg azt amivel én járok, hogy ne kelljen kézzel tartanom a váltót hogy nehogy átváltson magától. Egyúttal elvisz minket egy szép helyre, és meginvitált magukhoz, hogy süssünk náluk pizzát.
Az itteni (traktor)kerékpárom:

Az, a másik kerékpár is elég rossz állapotban van, de mondtam Antonak hogy legalább Peugeot-örüljön hogy francia. :) Majd kis félreértések után-mi vártuk őket a házuknál, ők minket a miénknél-megtaláltuk egymást és elindultunk négyesben a tengerpart felé. De nem oda mentünk, hanem egy másik sós vizes területre, ami kicsit szebb mint a flamingós, és áll ott egy régi malom is. Amúgy ezeken a területeken mind-mind sólepárlás folyt régen, de ma már természetvédelmi területek.



 Ezután visszatértünk Miguelékhez, ő útközben defektet kapott. :) A pizza valami rettenetesen jó lett, mondták, hogy ők vasárnaponként olasz ételeket készítenek,mivel Paola odavan az olasz ételekért, emberekért és tud is egy kicsit olaszul. Szóval a pizza egyik felére friss!!! ananász került, amit előtte megpirítottak egy icipicit cukorban, sonka, paradicsomszósz és persze sajt, nameg aszaltszilva!!! Eléggé édes volt, de nagyon finom. A másik fele olaj és kapribogyóval készült, ez is nagyon jó volt,de nyomába sem ért az élménynek, hogy megértettem, miért tesznek az emberek ananászt a pizzára. Mert egy friss ananász, pláne itt,sőt, még előtte megcsiklandozva nagyon jó és karakteres volt a sós dolgok mellett. Sírok ha eszembe jut, milyen otthon egy hawaii pizza. Konzervananász, zérókalóriás lefóliázott pulykasonka. Ja és azért az aszaltszilva is nagyon jót tett neki-már annyi mindent ki kell próbálnom otthon...
Miközben a pizza sült, meglestük a flamingókat távcsővel ééééés...ott voltak!!! Az erkélyük pont arra területre néz, ott szokunk egyébként futni is. Szóval szépek voltak, de mind fehér. Azonban érik már, hogy egy reggelemet/hajnalomat flamingolesre szánom.
Ebéd után, délután ötkor, elővett Miguel egy játéktáblát-és mi volt az? Ki nevet a végén?! :)
 Itt úgy hívják: Parchis.
Játszottunk egyet, ami nagyon jó és vicces volt, végül nyertem :)Este még bőven világos volt hét órakor, és  meg akartam nézni mikor van mise, szerencsémre pont akkor volt, így be is ültem első, spanyol misémre. A bácsik és főként nénik parfümillata mindannyiszor orrbavert, mikor az oszlopokon forgó ventillátorok felém fordultak. Hát leginkább ilyen volt. Semmi ének, csak beszéd, de azért jófejnek tűnt a padre.:

 Inkább amúgy egy ilyen bringát kérnék...kár, hogy túl pici, egy szemüvegbolt (wháj?) kirakatában van..
Az alábbi képsorozat azt hivatott szemléltetni, milyen messzire is vagyok otthonról.A falamon volt már érkezésemkor. Nem bírtam ki hogy Hungría egy kis szívet, Andalucía pedig egy masnit ne kapjon.





2012. október 13., szombat

Hoy

Cserkésznap van!!! Mármint itt a szombat a cserkészek összejövetelének napja. Nem hagynak élni ,hogy játékot vezessek, így ma lenyomtam két wattancsu-t amit ők is ismernek, csak egy kicsit másképpen és ezt kérték-nemértem hogy miért, aztán evolúciót megtanítottam nekik. Piedra, papel, tijeras-ezt pedig én tanultam meg tőlük, merthogy ez a kő-papír-olló :) Ők a bulldogot kedvelik még nagyon, ami elég harcias dolog volt, fel kellett emelni egymást, karmolás, rúgkapálás, a mázsás csapatparancsnokot Luist hagytuk a végére.Attól tartok megint lesznek illegál képek. Nem vicc de tényleg folyamatosan fotóznak, sosem voltam ennek a híve, most sem vagyok.Amúgy nagyon jó a csapat, mindenki szeretnivaló,  a gyerekek is jaaaj!! Sok a cuki-és azért meglepően sok a szőke spanyol ha már itt tartunk. (Bár nekem csak egyvalaki az igazi Szőke Spanyol-ugye Pö?! :)
Délután siestát tartottunk (Antoine hajnalba  fél3 kor jött haza, nemtudomhogy honnan, így ő jogosan volt péphulla!), de azthiszem ez sem az én stílusom, akkor pörögnék leginkább, és még a boltok is zárva vannak olyankor.
Most délután felkerekedtünk Miguellel, aki rém közel lakik mint már rájöttem-mindenki közel lakik, mert ez egy kis város, szóval elindultunk flamingólesre. Na és mi történt?? Láttuk őket épp elrepülni. Sajnos az emberek nagy része ott sétáltatja a kutyáját-iszonyú sok kutya van, mindenkinek van, leglalább egy! Szóval láttam a távozó flamingókat, majd később egyet aki visszarepült, bizonyára ottfelejtett valamit. Rettenetesen hosszú egy flamigo. Szóval igen, San Fernando minden oldalról vízzel van körülvéve, így ők, a helyiek szigetnek is tekintik, mivel ahol nem tenger van, ott sós  vízű folyók,csatornák, melyek a tengerből jönnek. Meg tavacskák, lápok, rengeteg rákkal akik vígan hempregnek a sárban ahogyan azt ma láthattam is. És bizony flamingókkal, akik közül ugyebár a hímek a rózsaszínűek, mivel rákot fogyasztanak-emlékszem ezt még Gerald Durellnél olvastam, és kérdeztem is Migueltől, hogy akkor a nőstények miért nem azok, hiszen gondolom ugyanazt eszik, de mondta hogy a hímekben van olyan hormon ami ezt kiváltja. Ott voltunk nagyon sokáig, el is tévedtünk a vizek közti útvesztőkben, kerékpárral voltunk egyébként.
Számos rekreációs eszköz van felállítva az ösvény mentén:


Amiért odamentünk, az a naplemente. Hát, szép volt... :)


A képen észlelhető egy sirály, két oszlop volt, mindkettőn ült egy-egy, de sajnos későn szóltam Miguelnek így az egyik elrepült a féktávolsága miatt. Sebaj. Visszatérek. Flamingó-kell.