Pascual

Ma reggel eljött Pascual-aki egy igazi tengerész!!! Méghozzá hadihajón szolgált, sok-sok évig, és hát mondanom sem kell mennyire autentikus, borostás, napbarnította és pipázik!!!! Szuperjó! Persze hogy nemtud angolul de spanyolul jó gyorsan beszél!!-elég nehéz megérteni. Azt ugye rengetegszer hansúlyozzák az itteniek, hogy ők nem spanyolul beszélnek, hanem andalúz nyelven. A másik büszkeségük pedig abban rejlik, hogy Napóleon annak idején nemtudta elfoglalni San Fernandot, sem Cadizt, ennek örömét hirdetik parkok, terek, miegymás.
Nade visszakanyarodva a mai naphoz, Pascual elvitt minket a tourist officeba,ahol végre szereztünk várostérképeket. Ezután visszatértünk a localba, és együtt főztünk Antoine-al. Illetve ma ő főzőtt, én csak segítettem. Currys-tejszínes csirkét, padlizsánnal és paprikával, nagyon jó volt!!! Közben dumáltunk is, aztán nevetett a gmailemen, amit írtam azt felolvasta-egészen tehetséges! :)

 Délután volt az első spanyol óránk Miguellel. Nem mondom hogy remekeltem, de eléggé távol áll tőlem ez a nyelv. Mondjuk még az olaszra hasonlít valamennyire. De szuper volt az óra is!
Utána bementünk ismért Cadizba, immár hármasban. Láttuk a világ feltehetően legnagyobb fikuszát, ami több mint 200 éves, és tényleg óriási nagy fa! Miguel kedvenc játéka, hogy miután órákig tekeregtünk valahol, megkér, hogy vezessük vissza az autójához. :) Jó sokáig voltunk Cadizban tegnap.

Szép.
 Rengeteg bolt van itt-tienda- amiben jobbnál jobb dolgokat találok minden nap!!! Rögtön a Kati jutott eszembe, megpróbálom majd hazaküldeni postán :)